Gondoljon ránk
adóbevallása kitöltésekor!
Adószámunk:
18458020-1-06

Szegvár a „vizek falva”, egyik legszebb természetes vize a Lándor-tó

A Lándor-tó több évszázada ismert és történeti forrásokban is emlegetett vizes élőhely. A Tisza folyó bal oldali véd töltésén kívül, a mentett oldalon Szentes felől Mindszent városa felé haladva, már a védőgátról gyönyörű panorámát nyújt a 49 hektáron elterülő összefüggő víztükrével, a vizet körül ölelő nádkaréjával és sűrű ezüst és fehér nyár szegély erdejével.

Az Európai Unióba való belépésünk óta a Lándor-tó és parti övezete, „NATÚRA 2000” besorolású, természetvédelmi oltalom alatt álló élőhely. A terület Körös - Maros Nemzeti Park „Dél- Alföldi Különleges Madárvédelmi övezetébe esik. Kedvelt célpontja a madártani túrázóknak.

A tó állatvilága mocsári állatvilág: sok-sok mocsári teknős, tavi kagyló, vízi sikló, pézsma patkány, néhány pár vidra, kárókatona, gém, tőkésréce, búbos vöcsök, nádi poszáta, héja stb. A nádasban vaddisznó, nyúl, őz.

Mocsári növényvilág különleges szépségű állománya a tó keleti partján a nádfal előtt szőnyeg szerűen elterülő kb. 5000 m2 borító sárgavirágú tündérfátyol nevű vízinövény.

A tó a Tisza folyó bal partján az Akol-Szögi gátőrház és a Sulymostói gátőrház között félúton helyezkedik el. A véd töltésen való közlekedés száraz útviszonyok között járművel – az ATIVIZIG Szentesi Szakaszmérnökség által kiadott éves engedély birtokában lehetséges.

A Szegvár község felől érkezők a község központjában a postahivatal előtt balra fordulva elérik a Kurca folyó partján a híd előtt álló Nepomuki Szent János szobrot, a Kurca hídján átkelve jobbra fordulva 200m után az Almád sörözőben kaphatnak részletes útbaigazítást a tó legjobb megközelítési útvonaláról.

A vendéghorgászok a sörözőben tudják megvenni a Lándor-tóra érvényes napi horgász jegyüket, melynek kiváltásához állami jegy szükséges.

Napijeggyel a vendéghorgászok csak a partról horgászhatnak, a napijegyes horgászokra leírt horgászrend szerint.

A Lándor-tó a korai középkor óta ismert és történeti forrásokban, oklevelekben említett mocsaras élőhely, az ős-Tisza egyik lefűzött ága, ami a 19. században elvégzett folyamszabályozás által vált lefolyástalan tóvá. „NANDUR” néven már a IX. században említik, mint Bolgár-Török kánság tulajdonában álló területet. Más források szerint a Rákóczi-féle szabadságharc osztrák generálisa, Landorf lehetett a névadó, aki a győztes Habsburgok adományaként jutott a tó és környéke birtokába. Említik a tavat a középkori Garamszentbenedeki Apátság egyik oklevelében is. Azt viszont már feljegyzések sokasága tanúsítja, hogy évszázadokon át elődeink a Tisza által elöntött, majd oda visszahúzódó vízterületen úgynevezett „foki” gazdálkodást, halászatot, pákászatot folytattak egészen a Tisza gátak megépítéséig. A földhivatali nyilvántartásokban „kivett, mocsár” terület az 1950-es évek végéig magántulajdonosi birtok volt, 1960-tól az időszakos vízállás a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába került.

A Lándor-tó teljes területe fekvésénél fogva mezőgazdasági művelésre alkalmatlan sással-náddal benőtt vizes terület volt. A tófenék 1974-75 évben annyira kiszáradt, hogy a szövetkezet nehéz gépeivel halágyak lettek lemélyítve, és az esős időszak visszatértével egyszeri 3,5 tonna méretes pontyot telepítettek a tóba. A szövetkezet akkori tagjaiból horgászatot kedvelő emberek – Ternai Sándor szövetkezeti elnökkel az élen – 1976-ban megalakították a Lándor-tavi Természetbarát és Horgász Klubot. Az elkövetkező 20 évben ez a civil közösség építette és szépítette a tavat, ami vadvíztől – természeti környezete sérelme nélkül – így halban gazdag élővízzé vált. A kárász, keszeg, csuka és törpeharcsa „megtermett” a tóban,a betelepített pontyok pedig a déli oldal füves – sásos lapos sekély vizében leívtak és gyarapították a természetes szaporulatot. A horgász klub korszak lezárulását az 1983 telén – aszályos nyár után – bekövetkezett kiszáradás, és az ezzel járó halpusztulás jelentette. A tó akkor megszűnt létezni. A víz újra visszatért és vele együtt a felismerés: meg kell oldani ennek a „gyöngyszemnek” a vízpótlását!

1984-85-ben a szövetkezet és az ATIVIZIG szoros együtt működésével megépült a 3,5 kilométer hosszú ún. „Deák – Pászti”összekötő csatorna a Kurca folyó és a Lándor-tó között. Ez a tény korszakhatárt jelentett a Lándor-tó életében: valósággá vált a szivattyús illetve gravitációs vízpótlás lehetősége. Ettől kezdődően a tó vízgazdálkodása nem csak a Tisza folyó áradásaitól függött, hanem a civil összefogástól, a tudatos vízpótlástól. Újabb haltelepítésekkel visszatért a tó élete, és a horgászok is. Az 1989/90-es rendszerváltás 1-2 év gazdátlansága, útkeresés után új korszakot nyitott a Lándor életében. A rendszerváltás után megszülető új törvények – főleg a földtörvény, az egyesületi törvény új tulajdonosi alapokat kínáltak, a természetet és a horgászatot kedvelő szegvári emberek számára.

Az addig osztatlan közös tulajdonban álló 49 hektár földterület – tófelület – oly módon került magán tulajdonba, hogy természetes magánszemélyek az osztatlan közös területből részföldtulajdont vásároltak. 90 fő magántulajdonos megvásárolt tulajdonaként került ingatlan nyilvántartásba a tó és partjai. A következő lépést a 90 földtulajdonosból horgászni akaró tulajdonosok egyesületének megalapítása jelentette az új egyesületi törvény alapján .

20 évvel ezelőtt, 1996 június 16.-án több tucat földrésztulajdonos részvételével megalakult a „Lándor-Tavi Horgász Egyesület”.

A halászati jog gyakorlója 20 évre szóló a földtulajdonosokkal megkötött „halászati jog haszonbérleti szerződés” alapján az egyesület. Egyesületünk jelenlegi tag létszáma 66 természetes személy, jogi személyiségű tagunk nincs. Az egyesületet 5 fős vezetőség irányítja, 3 fős felügyelő bizottság ellenőrzi, a fegyelmi ügyekben elsőfokon a 3 fős fegyelmi bizottság jár el. Legfőbb döntéshozó szervünk az egyesület közgyűlése. Tagsági jogok és kötelességek, a működési szabályok az egyesület 2016 évben megalkotott új egységes szerkezetű Alapszabályában vannak rögzítve. Külön részletes eljárásrend szabályozza a fegyelmi ügyekben való eljárást.

A Lándor-tavi Horgász Egyesület tagja a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének, ezáltal a MOHOSZ-nak is.

Szakmai – halgazdálkodási tevékenységünket a halászatról és halgazdálkodásról szóló törvény szabályai szerint folytatjuk. Helyi horgászrendünket az éves közgyűlések határozzák meg.

A Lándor-tó őrzött vízterület. Horgászati idényben az egyesület tagjai beosztás szerint, naponta párosan látják el ezt a feladatot.

A halászati őrzési tevékenységet 1 fő halászati őr, valamint 4 fő halőr látja el.
A tó életében 2012 telén bekövetkezett halpusztulás után következetes telepítési munkával egyéni tagi adományokból való halvásárlással, tavunk békés hal és ragadozó hal állománya, páratlanul gazdag nagy kárász állománya, sikeres fogással kecsegteti a területi jegyes horgásztársakat, de egyre többen jönnek és szép zsákmánnyal távoznak napi jegyes horgász vendégeink is.

Tagságunk halfogási átlaga vizünkön eléri az 50kg/fő/év mértéket.

Fogható halfajok: ponty,csuka, süllő, szürkeharcsa, keszegfélék,amur, ezüstkárász, törpeharcsa.

Szegvár a „vizek falva”, egyik legszebb természetes vize a Lándor-tó

A Lándor-tó több évszázada ismert és történeti forrásokban is emlegetett vizes élőhely. A Tisza folyó bal oldali véd töltésén kívül, a mentett oldalon Szentes felől Mindszent városa felé haladva, már a védőgátról gyönyörű panorámát nyújt a 49 hektáron elterülő összefüggő víztükrével, a vizet körül ölelő nádkaréjával és sűrű ezüst és fehér nyár szegély erdejével.

Az Európai Unióba való belépésünk óta a Lándor-tó és parti övezete, „NATÚRA 2000” besorolású, természetvédelmi oltalom alatt álló élőhely. A terület Körös - Maros Nemzeti Park „Dél- Alföldi Különleges Madárvédelmi övezetébe esik. Kedvelt célpontja a madártani túrázóknak.

A tó állatvilága mocsári állatvilág: sok-sok mocsári teknős, tavi kagyló, vízi sikló, pézsma patkány, néhány pár vidra, kárókatona, gém, tőkésréce, búbos vöcsök, nádi poszáta, héja stb. A nádasban vaddisznó, nyúl, őz.

Mocsári növényvilág különleges szépségű állománya a tó keleti partján a nádfal előtt szőnyeg szerűen elterülő kb. 5000m2 borító sárgavirágú tündérfátyol nevű vízinövény.

A tó a Tisza folyó bal partján az Akol-Szögi gátőrház és a Sulymostói gátőrház között félúton helyezkedik el. A véd töltésen való közlekedés száraz útviszonyok között járművel – az ATIVIZIG Szentesi Szakaszmérnökség által kiadott éves engedély birtokában lehetséges.

A Szegvár község felől érkezők a község központjában a postahivatal előtt balra fordulva elérik a Kurca folyó partján a híd előtt álló Nepomuki Szent János szobrot, a Kurca hídján átkelve jobbra fordulva 200m után az Almád sörözőben kaphatnak részletes útbaigazítást a tó legjobb megközelítési útvonaláról.

A vendéghorgászok a sörözőben tudják megvenni a Lándor-tóra érvényes napi horgász jegyüket, melynek kiváltásához állami jegy szükséges.

Napijeggyel a vendéghorgászok csak a partról horgászhatnak, a napijegyes horgászokra leírt horgászrend szerint.

A Lándor-tó a korai középkor óta ismert és történeti forrásokban, oklevelekben említett mocsaras élőhely, az ős-Tisza egyik lefűzött ága, ami a 19. században elvégzett folyamszabályozás által vált lefolyástalan tóvá. „NANDUR” néven már a IX. században említik, mint Bolgár-Török kánság tulajdonában álló területet. Más források szerint a Rákóczi-féle szabadságharc osztrák generálisa, Landorf lehetett a névadó, aki a győztes Habsburgok adományaként jutott a tó és környéke birtokába. Említik a tavat a középkori Garamszentbenedeki Apátság egyik oklevelében is. Azt viszont már feljegyzések sokasága tanúsítja, hogy évszázadokon át elődeink a Tisza által elöntött, majd oda visszahúzódó vízterületen úgynevezett „Foki” gazdálkodást, halászatot, pákászatot folytattak egészen a Tisza gátak megépítéséig. A Földhivatali nyilvántartásokban „kivett, mocsár” terület az 1950-es évek végéig magántulajdonosi birtok volt, 1960-tól az időszakos vízállás a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába került. A Lándor-tó teljes területe fekvésénél fogva mezőgazdasági művelésre alkalmatlan sással-náddal benőtt vizes terület volt. A tófenék 1974-75 évben annyira kiszáradt, hogy a szövetkezet nehéz gépeivel halágyak lettek lemélyítve, és az esős időszak visszatértével egyszeri 3,5 tonna méretes pontyot telepítettek a tóba. A szövetkezet akkori tagjaiból horgászatot kedvelő emberek – Ternai Sándor szövetkezeti elnökkel az élen – 1976-ban megalakították a Lándor-tavi Természetbarát és Horgász Klubot. Az elkövetkező 20 évben ez a civil közösség építette és szépítette a tavat, ami vadvíztől – természeti környezete sérelme nélkül – így halban gazdag élővízzé vált. A kárász, keszeg, csuka és törpeharcsa „megtermett” a tóban,a betelepített pontyok pedig a déli oldal füves – sásos lapos sekély vizében leívtak és gyarapították a természetes szaporulatot. A horgász klub korszak lezárulását az 1983 telén – aszályos nyár után – bekövetkezett kiszáradás, és az ezzel járó halpusztulás jelentette. A tó akkor megszűnt létezni. A víz újra visszatért és vele együtt a felismerés: meg kell oldani ennek a „gyöngyszemnek” a vízpótlását!

1984-85-ben a szövetkezet és az ATIVIZIG szoros együtt működésével megépült a 3,5 kilométer hosszú ún. „Deák-Pászti” összekötő csatorna a Kurca folyó és a Lándor-tó között. Ez a tény korszakhatárt jelentett a Lándor-tó életében: valósággá vált a szivattyús illetve gravitációs vízpótlás lehetősége. Ettől kezdődően a tó vízgazdálkodása nem csak a Tisza folyó áradásaitól függött, hanem a civil összefogástól, a tudatos vízpótlástól. Újabb haltelepítésekkel visszatért a tó élete és a horgászok is. Az 1989/90-es rendszerváltás 1-2 év gazdátlansága, útkeresés után új korszakot nyitott a Lándor életében. A rendszerváltás után megszülető új törvények – főleg a földtörvény, az egyesületi törvény új tulajdonosi alapokat kínáltak, a természetet és a horgászatot kedvelő szegvári emberek számára.

Az addig osztatlan közös tulajdonban álló 49 hektár földterület – tófelület – oly módon került magán tulajdonba, hogy természetes magánszemélyek az osztatlan közös területből részföldtulajdont vásároltak. 90 fő magántulajdonos megvásárolt tulajdonaként került ingatlan nyilvántartásba a tó és partjai. A következő lépést a 90 földtulajdonosból horgászni akaró tulajdonosok egyesületének megalapítása jelentette az új egyesületi törvény alapján .

20 évvel ezelőtt, 1996 június 16.-án több tucat földrésztulajdonos részvételével megalakult a „Lándor-Tavi Horgász Egyesület”.

A halászati jog gyakorlója 20 évre szóló a földtulajdonosokkal megkötött „halászati jog haszonbérleti szerződés” alapján az egyesület. Egyesületünk jelenlegi tag létszáma 66 természetes személy, jogi személyiségű tagunk nincs. Az egyesületet 5 fős vezetőség irányítja, 3 fős felügyelő bizottság ellenőrzi, a fegyelmi ügyekben elsőfokon a 3 fős fegyelmi bizottság jár el. Legfőbb döntéshozó szervünk az egyesület közgyűlése. Tagsági jogok és kötelességek, a működési szabályok az egyesület 2016 évben megalkotott új egységes szerkezetű Alapszabályában vannak rögzítve. Külön részletes eljárásrend szabályozza a fegyelmi ügyekben való eljárást.

A Lándor-tavi Horgász Egyesület tagja a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének, ezáltal a MOHOSZ-nak is.

Szakmai – halgazdálkodási tevékenységünket a halászatról és halgazdálkodásról szóló törvény szabályai szerint folytatjuk. Helyi horgászrendünket az éves közgyűlések határozzák meg.

A Lándor-tó őrzött vízterület. Horgászati idényben az egyesület tagjai beosztás szerint, naponta párosan látják el ezt a feladatot.

A halászati őrzési tevékenységet 1 fő halászati őr, valamint 4 fő halőr látja el.
A tó életében 2012 telén bekövetkezett halpusztulás után következetes telepítési munkával egyéni tagi adományokból való halvásárlással, tavunk békés hal és ragadozó hal állománya, páratlanul gazdag nagy kárász állománya, sikeres fogással kecsegteti a területi jegyes horgásztársakat, de egyre többen jönnek és szép zsákmánnyal távoznak napi jegyes horgász vendégeink is.

Tagságunk halfogási átlaga vizünkön eléri az 50kg/fő/év mértéket.

Fogható halfajok: ponty,csuka, süllő, szürkeharcsa, keszegfélék,amur, ezüstkárász, törpeharcsa.

Lándor

A Lándorról az Agrárpercek c. műsorban. Köszönjük a felvételt Gila Györgynek!

Közzétette: Lándor-tavi Horgász Egyesület – 2017. január 31.

Horgász napijegy: 3000 Ft / nap.• Megvásárolható: Szegvár, Tiszai u. 1. Almád Söröző• Térkép

Lándor-tavi Horgász Egyesület

6635 Szegvár, VI. külterület 53. ∙ E-mail: info@landorto.hu
Térkép: https://goo.gl/maps/9yUiu6TCpNs

  • Tóth László elnök / halőr
    Mobil telefon: 06(30)3246-488
  • Szilágyi Zoltán elnökhelyettes / halászati őr
    Mobil telefon: 06(30)6068-590 ∙ E-mail: szilagyi.zoltan@landorto.hu

Minden jog fenntartva! www.landorto.hu © 2017.